A 18- 20. századig egyaránt a méretre igazított öltözetek álltak a középpontban. A díszítés kissé háttérbe szorult, és átadta helyét az elegáns úri hölgyek-, vagy éppen üzletemberek viseletének.

A figyelemfelkeltő minták, ellentétet kifejező kontraszthatások, alakot kiemelő öltözetek kerülnek most sorra. A japánok tradicionális viseletét, és Erzsébet királynő díszes ruhájának lerajzolását is szemügyre vesszük.

Az általunk elsőként ismert öltözetek közé tartozik a tunika, köpeny, és a tóga, amelyet a görögök, rómaiak, és egyiptomiak viseltek. Ezek a ruhadarabok lágyan omlottak a testre, és még nem illeszkedtek az ember alakjára.

A második részben tekintjük meg a könnyed selyem, a durvább szerkezetű kord anyagának, és a gyűrött papírnak a szemléltetését. E technika elsajátítása hozzá fog járulni ahhoz, hogy későbbi műveinknél elakadás nélkül alkothassunk, ha az imént említett anyagok egyike szóba kerülne.

Ha alkotunk, az adott tárgy anyagának érzékeltetése révén érjük el a kívánt hatást? Hogyan mutassuk be a polírozott bőr, a csillogó üveg, a fényvisszaverő fém, a gyűrött papír, vagy éppen a lágy selyem vonulatát? A sorozat első részében hármat tekintünk meg ezek közül.

Az összetett tárgyak rajzolásához türelem kell. Egy autó számos alkatrészből tevődik össze, amelyek ábrázolásakor minden egyes részletre ügyelni kell. Ha nem rendelkezel saját kocsival, a szomszédság terén is utánanézhetsz a megfelelő típusnak.

A következőkben megkísérelünk lerajzolni néhány kevésbé bonyolult tárgyat. Azonban nemcsak a formát keretező vonalakat húzzuk meg, hanem megpróbáljuk élethűvé tenni őket.